Tájékoztató
a végintézkedést tartalmazó okirat készítésével összefüggésben felmerülő egyes ügyvédi feladatokról
Az ügyvéd végintézkedést tartalmazó okirat (a továbbiakban: végintézkedés) készítésére kapott megbízás ellátása során a vonatkozó jogszabályoknak és a Magyar Ügyvédi Kamara által alkotott normáknak, így különösen a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) és az ügyvédi tevékenységről szóló törvény, valamint az okiratszerkesztésről és az elektronikus ügyintézésről szóló 11/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat rendelkezéseinek megfelelően köteles eljárni. A Magyar Ügyvédi Kamara az ügyvédek által készített vagy letétbe vett végrendeletek és haláleseti rendelkezéseket tartalmazó okiratok központi nyilvántartására vonatkozó szabályokról szóló 17/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzata (a továbbiakban: Végrendeleti Szabályzat) a végintézkedések tekintetében további speciális tájékoztatási és eljárási kötelezettségeket ír elő az ügyvédek részére.
A Végrendeleti Szabályzat megfelelő értelmezését és alkalmazását a szabályozás hátterének ismerete nagyban megkönnyíti, ezért azt az alábbiakban röviden ismertetjük.
1. A szabályozás háttere
A Végrendeletek Országos Nyilvántartásáról szóló 4/2009. (III. 6.) IRM rendelet alapján a Végrendeletek Országos Nyilvántartása (továbbiakban: VONY) olyan közhiteles nyilvántartás, amelyből a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyzőnek a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 43. § (3) bekezdése szerint kötelezően adatot kell igényelnie arra nézve, hogy abban szerepel-e az örökhagyó által tett végintézkedésre utaló adat. A Magyar Ügyvédi Kamara szintén évekkel ezelőtt megalkotta Központi Végrendeleti Nyilvántartását (továbbiakban: KVNY), amelynek egyik célja, hogy az ügyvédi közreműködéssel készült végrendeleteknek is legyen olyan regisztere, amelyből a hagyatéki eljárás során a közjegyző adatot kérhet. Korábban azonban problémaként jelentkezett, hogy míg a közjegyző a fenti törvényi kötelezettsége folytán a „közjegyzői” VONY-ból kötelezően kell, hogy adatot igényeljen, addig az „ügyvédi” KVNY tekintetében ilyen törvényi kötelezettsége nem áll fenn, egységes közjegyzői gyakorlat pedig nem alakult ki abban a tekintetben, hogy a közjegyző a VONY mellett a KVNY-ben is végez-e keresést az esetleges örökhagyói végintézkedés felkutatása érdekében. Ennek következményeként esetről-esetre bizonytalan volt, hogy a VONY-ba be nem jegyzett, hanem kizárólag a KVNY-ben szerepelő végintézkedésről a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző tudomást szerzett-e. Miután az nyilvánvaló, hogy a hagyatéki eljárásban a lehető legteljesebb körben érvényre szükséges juttatni a favor testamenti elvének és az öröklésben érdekeltek jogos érdekeinek érvényesülését, a Magyar Ügyvédi Kamara felismerte, hogy ezt a bizonytalan helyzetet rendezni kellett. Végül a Magyar Ügyvédi Kamarának sikerült elérnie a Magyar Országos Közjegyzői Kamarával folytatott egyeztetések eredményeként, illetve a Végrendeletek Országos Nyilvántartásáról szóló 4/2009. (III. 6.) IRM rendelet 21. § módosításának kezdeményezésével, hogy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara a KVNY-ben elhelyezett végintézkedés adatait a VONY-ba kötelezően bejegyezze, ha ehhez a végintézkedő ügyfél hozzájárult.
A Magyar Ügyvédi Kamara a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 123. § szerinti törvényi kötelezettségét teljesítve a KVNY adatait 2017. december 31-i állapot szerint átadta a Magyar Országos Közjegyzői Kamarának, így ezeknek a közjegyző általi kereshetősége biztosított. A Végrendeleti Szabályzat ügyvédekre kötelező ereje folytán 2018. december 1-jei hatályba lépését követően pedig immár az eljáró ügyvédnek kell megadnia ügyfelének azt a tájékoztatást, miszerint hozzájárulhat egyrészt ahhoz, hogy végintézkedése a KVNY-be letétbe helyezésre kerüljön, másrészt ahhoz is, hogy ezen letétbe helyezés tényét a VONY-ba bejegyezzék. Amennyiben az ügyfél a fenti hozzájárulásokat megadja, az ügyvéd köteles eljárni a letétbe helyezés és a VONY-ba történő adattovábbítás érdekében. Magát az adattovábbítást nem az ügyvéd, hanem a Magyar Ügyvédi Kamara szervezete végzi, de az ügyvéd felelőssége, hogy az adattovábbításhoz szükséges alaki és tartalmi követelmények előzetesen megvalósuljanak, és a végintézkedést úgy juttassa el a Magyar Ügyvédi Kamarához, hogy az letétbe helyezhető, illetve a letétbe helyezés ténye a VONY-ba bejegyezhető legyen. Ez komoly felelősség, mert az öröklésben érdekeltek számára rendkívül komoly hátrányos jogkövetkezményekkel járhat, ha az esetlegesen nem megfelelő ügyvédi eljárás az oka annak, hogy a végintézkedés az örökhagyó szándéka ellenére nem kerül letétbe helyezésre és nyilvántartásba vételre, és így a közjegyző a hagyatéki eljárásban nem tudja fellelni azt.
A Végrendeleti Szabályzat legutóbbi módosítása rendezi annak szabályait is, amikor az ügyfél arról határoz, hogy bármilyen okból a letétbe helyezett végrendeletet visszaveszi a KVNY-ből (megszünteti a letétet). Ez nem feltétlenül igényel ügyvédi közreműködést, mert az ügyfél önállóan is eljárhat ebben a körben, viszont amennyiben az ügyfél ilyen szándékkal ügyvédhez fordul, az ügyvédnek legalább az ügyintézés menetéről és formai követelményeiről tájékoztatást kell adnia.
Végezetül fontos leszögezni, hogy a Végrendeleti Szabályzat tárgya a végintézkedés készítése, módosítása, visszavonása, újabb végintézkedés készítése, valamint a korábban KVNY-be letétbe helyezett végintézkedés letétből való visszavétele körében felmerülő azon ügyvédi eljárásrendeknek a rögzítése, amelyek a KVNY-be történő letétbe helyezés (vagy a letét megszüntetése), illetve ezek tényének a VONY-ba történő bejegyzése érdekében szükségesek. A végintézkedést tartalmazó okiratok tartalmi és formai követelményei ezen a szabályozási körön kívül esnek, azok tekintetében az ügyvédnek a hatályos jogszabályoknak és kamarai normáknak megfelelően kell eljárnia.
Jelen tájékoztató anyag a Végrendeleti Szabályzatban foglaltakhoz ad iránymutatást. Normatív tartalommal, kötelező erővel nem rendelkezik, célja „jó gyakorlatok” kialakítása a Végrendeleti Szabályzattal összefüggésben felmerülő ügyvédi tevékenység ellátásához
2. Az ügyvéd tájékoztatási kötelezettsége
2.1. Tájékoztatás végintézkedés készítésére kapott megbízás esetén
Abban az esetben, ha az ügyvéd végintézkedés készítésére kap megbízást, a Végrendeleti Szabályzat szerint mindenekelőtt az alábbiak szerinti tájékoztatásokat köteles megadni ügyfelének:
- Amennyiben az ügyfél hozzájárul, akkor az ügyvéd letétbe helyezi a végintézkedést a KVNY-be.
- Amennyiben az Ügyfél hozzájárul, a KVNY-be történő a letétbe helyezés ténye a VONY-ba bejegyzésre kerül.
- Ahhoz, hogy az ügyvéd intézkedhessen a VONY-ba történő bejegyzés iránt, az ügyfél hozzájárulásának ki kell terjednie családi és utónevének, születési családi és utónevének, születési helyének és idejének, valamint anyja születési családi és utónevének VONY-ba történő bejegyzésére is.
- A végintézkedés KVNY-be történő letétbe helyezése, valamint a letétbe helyezés tényének VONY-ba való bejegyzése az ügyfél írásbeli hozzájárulásával később is kérhető, ha ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott kiegészítő nyilatkozatban egyidejűleg kijelenti, hogy korábbi végintézkedését fenntartja.
- A végintézkedés KVNY-be történő letétbe helyezése, valamint a letétbe helyezés tényének VONY-ba való bejegyzése nem korlátozza az ügyfelet abban, hogy új végintézkedés tegyen, a bejegyzett végintézkedést módosítsa, visszavonja, megsemmisítse, vagy hogy végintézkedését visszavegye a KVNY-ből (a letétet megszüntesse).
- A végintézkedés KVNY-be történő letétbe helyezéséhez, valamint a letétbe helyezés tényének VONY-ba való bejegyzéséhez szükséges adattovábbításnak része az ügyfél családi és utónevének, születési családi és utónevének, születési helyének és idejének, valamint anyja születési családi és utónevének VONY-ba történő bejegyzés céljából való továbbítása, ezért az ügyfél hozzájárulásának ki kell terjednie ahhoz, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara, illetve a Magyar Országos Közjegyzői Kamara a KVNY-ben, illetve a VONY-ban történő nyilvántartás céljából és az ahhoz szükséges mértékben fenti adatait kezelje, nyilvántartsa.
Az ügyvéd a tájékoztatást a Szabályzat 1.1. pontja alapján a megbízási szerződésben teszi meg, az ügyfél fentiekre vonatkozó nyilatkozatait a későbbi bizonyíthatóság érdekében szintén célszerű a megbízási szerződésben rögzíteni. Nem teszi hibássá a tájékoztatást és az arra adott ügyféli választ az, ha nem a megbízási szerződésbe, hanem külön okiratba foglalják a felek. Az erre vonatkozó nyilatkozat minta itt elérhető. A mintától a Szabályzat és a jogszabály keretei között ugyan el lehet térni, de alkalmazása célszerű, mert vélelmezni kell a tájékoztatás szabályszerűségét, ha azt az ügyvéd a minta szerint tette meg.
A Végrendeleti Szabályzat ugyan nem tér ki rá, de a fentiek mellett az ügyvéd általános tájékoztatási kötelezettségéből az is következik, hogy ismertesse, hogy a VONY-ba történő bejegyzés (aminek tehát feltétele a végintézkedés előzetesen történő, KVNY-be való letétbe helyezése) az ügyfél számára miért célszerű. Ebben a körben azt érdemes elmagyarázni az ügyfélnek, hogy a hagyatéki eljárás során eljáró közjegyzőnek törvényi kötelezettsége ellenőrizni a VONY-ban, hogy az örökhagyó végintézkedése vagy végintézkedésre utaló adat szerepel-e a nyilvántartásban, az ügyfél tehát a fentiek szerinti hozzájárulásaival tudja a lehető legjobban bebiztosítani azt, hogy halála után végintézkedését a közjegyző fellelje, így az érvényesülni tudjon.
Szintén indokolt az ügyfelet tájékoztatni a KVNY-be történő letétbe helyezés és a VONY-ba történő bejegyzés adminisztratív költségéről, ami jelenleg 10.000,- Ft, és amely összeg magában foglalja mind a letétbe helyezés, mind a bejegyzés költségét (tehát az ügyfél számára a letétbe helyezéshez képest a VONY-ba történő bejegyzés nem jár többletköltséggel). Ez a tájékoztatás ezért a fenti nyilatkozati mintában is szerepel.
2.2. Tájékoztatás újabb végintézkedés készítése, végintézkedés módosítására, illetve visszavonása esetén
Az ügyvédnek a 2.1. pont szerinti tájékoztatást újabb végintézkedést, végintézkedés módosítását, végintézkedés visszavonását tartalmazó okiratok elkészítésére kapott megbízás esetén is igazolhatóan meg kell adnia ügyfelének, de természetesen az adott megbízáshoz illeszkedő tartalommal. Ennek értelmében a tájékoztatásnak újabb végintézkedés készítése esetén az új végintézkedésre, végintézkedés módosítása vagy visszavonása esetén a módosításra vagy visszavonásra kell vonatkoznia.
Ezekben az esetekben is indokolt felhívni a figyelmet arra, hogy az ügyfél ezen végakarata tényleges érvényesülését a KVNY-be történő letétbe helyezés és a VONY részére történő adattovábbítás tudja megfelelően biztosítani, mert ha a letétbe helyezés és az adattovábbítás nem történik meg, akkor csak a korábban letétbe helyezett és a VONY-ba bejegyzett végintézkedést fogja a hagyatéki eljárás során eljáró közjegyző adatigénylés útján fellelni, a későbbi végintézkedést (új végrendelet, módosítás, visszavonás) viszont nem.
2.3. Tájékoztatás a KVNY-be helyezett végintézkedése tekintetében a letét megszüntetése (végintézkedés visszavétele) esetén
A Végrendeleti Szabályzat ebben a tekintetben nem ír elő kötelező tájékoztatási tartalmat, az ügyvédnek azonban mindenképpen indokolt felhívnia ügyfele figyelmét a következőkre.
Egyrészt amennyiben az ügyfélnek továbbra is érdekében áll a korábban tett végintézkedésében foglaltak változatlan tartalommal való későbbi érvényesülése, akkor nem célszerű a letétet megszüntetni, hiszen éppen a letét szolgál megfelelő garanciaként arra, hogy a közjegyző a végintézkedést a hagyatéki eljárás során majd felleli.
Másrészt hangsúlyozni kell, hogy önmagában a letét megszüntetése nem érinti a végintézkedés érvényességét, hanem csak azt eredményezi, hogy a közjegyző azt nem fogja tudni elérni a KVNY-ből. Ebben a tekintetben utalni szükséges a Ptk. 7:42. § (1) bekezdésében írt azon szabályra, miszerint ha az írásbeli magánvégrendelet az örökhagyó birtokában maradt, de nem került elő, az ellenkező bizonyításáig azt kell vélelmezni, hogy az örökhagyó azt megsemmisítette. Az ügyfél figyelmét azonban arra is fel kell hívni, hogy abban az esetben, ha a végintézkedés később bármilyen módon anélkül kerülne elő, hogy adat merülne fel ügyfél általi módosítására vagy visszavonására nézve, akkor az előkerült végintézkedésre a hagyatéki eljárásban figyelemmel kell majd lenni, vagy ha a hagyatéki eljárás egy éven belül zárult le, az újonnan előkerült végintézkedés a hagyatéki eljárás megismétléséhez vezethet, és ebből a szempontból a letét megszüntetésének önmagában nem is lesz jelentősége. Mindezek alapján amennyiben az áll az ügyfél érdekében, hogy a végintézkedésben foglaltak ne legyenek irányadók később, akkor ennek nem a letét megszüntetése a legjobb eszköze, hanem célszerűbb a végintézkedés visszavonása vagy módosítása.
3. Ügyvédi eljárások
Az alábbiakban bemutatjuk, hogy a Végrendeleti Szabályzat milyen ügyvédi, illetve ügyfél általi eljárást ír elő arra az esetre, ha az ügyfél 2. pont szerinti tájékoztatást követően a végintézkedés (illetve új végintézkedés, végintézkedés módosítása, visszavonása) tekintetében a KVNY-be történő letétbe helyezés, illetve ennek tényének VONY-ba való bejegyzéséhez hozzájárult, vagy adott esetben a letét megszüntetését kéri.
Ezen a ponton utalunk arra, hogy az ügyvédnek, illetve az ügyfélnek a fentiekkel kapcsolatos ügyintézési teendője kizárólag a Magyar Ügyvédi Kamara irányában áll fenn, és minden esetben a Magyar Ügyvédi Kamara gondoskodik a szükséges adattovábbításról a Magyar Országos Közjegyzői Kamara irányába.
3.1. Ügyvédi eljárás a végintézkedés KVNY-be történő letétbe helyezése iránt
Ha az ügyfél az 2.1. pontban írtaknak megfelelő tájékoztatást követően írásban hozzájárulást adott a végintézkedés KVNY-be történő letétbe helyezésére, az ügyvéd elsőként a végintézkedés egy eredeti példányát lezárt borítékba teszi, majd a lezárt borítékon elhelyezi aláírását és gumibélyegzőjének lenyomatát, továbbá feltünteti rajta az ügyfél által adott hozzájárulás(ok) tényét (a KVNY-be történő letétbe helyezéshez, illetve a VONY-ba történő bejegyzéshez adott hozzájárulást külön-külön, de amennyiben az ügyfél csak a letétbe helyezéshez járult hozzá, kizárólag ezt a hozzájárulást), az okirat keltezését, valamint egy, az ügyvéd által generált ügyazonosító számot. A borítékot emellett az ügyféllel is alá kell íratni. Mind az aláírásokat, mind a bélyegzőlenyomatot a boríték záródásának vonalát keresztezve érdemes elhelyezni annak érdekében, hogy az esetleges illetéktelen felnyitás a későbbi kamarai ügyintézés során kiszűrhető legyen.
Az ügyvédnek a fentiek mellett ki kell töltenie egy kamarai nyilvántartó lapot is. A nyilvántartó lap egyrészt letölthető a Magyar Ügyvédi Kamara honlapjáról, géppel kitölthető és kinyomtatható, majd a kinyomtatott példányon helyezhető el az aláírás, illetve a bélyegzőlenyomat. Másrészt a jövőben elektronikus formanyomtatványként is kitölthetővé fog válni az ÁNYK-rendszerben, és cégkapun keresztül előzetesen beküldhető lesz (ennek a fejlesztése még folyamatban van).
Abban az esetben, ha az ügyvéd a nyilvántartó lapot kinyomtatja, majd így írja alá és bélyegzi le, akkor a lezárt borítékot a nyilvántartó lappal együtt személyesen átadja vagy tértivevényes levélben megküldi a Magyar Ügyvédi Kamarának (cím: 1055 Budapest, Szalay utca 7. szám). Abban az esetben, ha a nyilvántartó lap előzetesen cégkapun keresztül kerül beküldésre, a lezárt borítékon a Magyar Ügyvédi Kamara által generált, cégkapus benyújtáskor kapott érkeztetési azonosítót is fel kell tüntetni, de ilyen esetben magát a nyilvántartó lapot nem kell kinyomtatni és mellékelni a borítékhoz.
Fontos kiemelni, hogy az ügyvédnek a Magyar Ügyvédi Kamara részére történő átadást vagy megküldést az ügyfél által adott hozzájárulás keltezésétől számított 3 munkanapon belül kell teljesítenie. Abban az esetben, ha az átadásra vagy megküldésre bármilyen okból mégsem kerülne sor ezen határidőn belül, az ügyfélnek ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott kiegészítő nyilatkozatot kell tennie arra nézve, hogy korábbi végintézkedését fenntartja.
A végintézkedés KVNY-be történő felvételéért 10.000,- Ft regisztrációs díjat kell fizetni a Magyar Ügyvédi Kamarának. A fizetésre legkésőbb a Magyar Ügyvédi Kamara részére történő személyes átadáskor, vagy a postai úton történő megküldésig kell sort keríteni. Személyes átadás esetén a regisztrációs díjat készpénzben kell megfizetni. Tértivevényes levélben történő megküldéskor a küldeményhez mellékelni kell az előzetesen indított banki átutalás vagy postai átutalási megbízással (rózsaszín postautalvánnyal) indított befizetés igazolását. Banki átutalás vagy postai átutalási megbízás (rózsaszín postautalvány) alkalmazása esetén közleményként a végintézkedő nevét, utána pedig a „KVNY” rövidítést kell feltüntetni. A Magyar Ügyvédi Kamara bankszámlaszáma: 10900011-00000009-63810001 (UniCredit).
3.2. Ügyvédi eljárás a KVNY-be történő letétbe helyezés tényének a VONY-ba való bejegyzése iránt
Amennyiben az ügyfél a 2.1. pont szerinti tájékoztatást követően írásban külön hozzájárulást ad ahhoz is, hogy a VONY-ban feltüntetésre kerüljön a letétbe helyezés ténye, az ügyvédnek ez utóbbi iránt is el kell járnia. Erre az ügyvédi eljárásra a 3.1. pontban írtak irányadók, és arra kell különös figyelemmel lenni, hogy ilyen esetben az ügyvédnek egyrészt a lezárt borítékon mindkét hozzájárulás tényét rögzítenie kell, másrészt a kamarai nyilvántartó lap alján is külön-külön, tehát két helyen kell aláírásával és bélyegzőlenyomatával igazolnia a hozzájárulások tényét.
Utalunk rá, hogy amennyiben az ügyfél esetleg csak az utóbbihoz kívánna hozzájárulást adni, tájékoztatni kell arról, hogy a végrendelkezés letétbe helyezése tényének VONY-ban történő feltüntetésének szükséges előfeltétele a KVNY-be történő letétbe helyezés, anélkül fogalmilag kizárt lenne a VONY-ba történő bejegyzés.
3.3. Ügyvédi eljárás új végintézkedés, továbbá a végintézkedés módosítása vagy visszavonása esetén
A végintézkedési szabadság elve alapján az ügyfélnek lehetősége van arra, hogy végintézkedésének KVNY-be történő elhelyezését követően bármikor újabb végintézkedést tegyen, és ezt is letétbe helyeztesse a KVNY-be, valamint hozzájáruljon ahhoz, hogy a letétbe helyezés ténye a VONY-ba bejegyzésre kerüljön. Ugyanígy lehetséges a korábban letétbe helyezett végintézkedés módosítása vagy visszavonása is, mely esetekben az ezekre vonatkozó nyilatkozatokat tartalmazó okiratok szintén letétbe helyezhetők a KVNY-be, illetve a letétbe helyezés ténye bejegyezhető a VONY-ba.
A fenti tartalmú okiratok elkészítésére megbízással rendelkező ügyvédnek a 2.2. pont szerinti tájékoztatást kell igazolható módon megadni ügyfelének. A tájékoztatást követően, amennyiben az ügyfél élni kíván a fenti lehetőségekkel, az ügyvédnek be kell szerezni megfelelő tartalmú hozzájáruló nyilatkozatait külön-külön a KVNY-be történő letétbe helyezéshez, valamint a letétbe helyezés tényének VONY-ba való bejegyzéshez.
A Magyar Ügyvédi Kamara előtti ügyintézésre a 3.1. és a 3.2. pontban írtak megfelelően irányadók, tehát ilyenkor is figyelemmel kell lenni arra, hogy amennyiben az ügyfél nemcsak a KVNY-be történő letétbe helyezéshez, de a letétbe helyezés VONY-ba való bejegyzéséhez is hozzájárult, akkor a borítékon az ügyvédnek mindkét hozzájárulás tényét fel kell tüntetnie, és a Nyilvántartó Lapot is ennek megfelelően kell kitöltenie, az erre szolgáló két helyen aláírnia és két helyen gumibélyegzőjének lenyomatával ellátnia.
Az ügyfél figyelmét fel kell hívni, hogy a 10.000,- Ft-os regisztrációs díjat ilyen esetekben is, ismételten be kell fizetni.
3.4. Ügyvédi eljárás a korábban KVNY-be letétbe helyezett végintézkedés letétből való visszavétele (a letét megszüntetése) esetén
Az ügyfélnek természetesen arra is lehetősége van, hogy a korábban KVNY-be letétbe helyezett végintézkedése tekintetében - anélkül, hogy a végintézkedést magát visszavonná - a letétet megszüntesse, vagyis végintézkedését „visszavegye” a KVNY-ből. Ilyen szándék esetén részére a 2.3. pont szerinti ügyvédi tájékoztatást kell megadni. Az ügyfél a letét megszüntetéséről személyesen vagy jogi képviselője útján rendelkezhet az erre szolgáló formanyomtatvány kitöltése mellett.
Személyes eljárás esetén az ügyfél választhat, a formanyomtatványt vagy személyesen terjesztheti elő a Magyar Ügyvédi Kamaránál (cím: 1054 Budapest, Szemere utca 10. 2/4. szám, kapucsengő: 28) egyidejű azonosítása mellett, vagy ügyfélkapun keresztül nyújthatja be.
Jogi képviselő a formanyomtatványt postai úton, tértivevényes levélben (cím: 1055 Budapest, Szalay u. 7. szám) vagy cégkapun keresztül, a konkrét ügyvitelre szóló ügyvédi meghatalmazás egyidejű csatolása mellett terjesztheti elő.
A letét megszüntetéséért (végintézkedés visszavételéért) 10.000,- Ft eljárási díjat kell fizetni a Magyar Ügyvédi Kamarának. Ügyfél általi személyes átadás esetén a regisztrációs díjat készpénzben kell megfizetni. Amennyiben az ügyfél ügyfélkapun keresztül, illetve a jogi képviselő cégkapun vagy tértivevényes levélben nyújtja be a formanyomtatványt, előzetes befizetés szükséges, és a küldeményhez mellékelni kell az előzetesen indított banki átutalás vagy postai átutalási megbízással (rózsaszín postautalvánnyal) indított befizetés igazolását. Banki átutalás vagy postai átutalási megbízás (rózsaszín postautalvány) alkalmazása esetén közleményként a végintézkedő nevét, utána pedig a „KVNY letét megszüntetés” megjegyzést kell feltüntetni. A Magyar Ügyvédi Kamara bankszámlaszáma: 10900011-00000009-63810001 (UniCredit).
A Magyar Ügyvédi Kamara a fent írtak maradéktalan teljesítése esetén a letét megszüntetésével a végintézkedést kiadja a kérelmet benyújtó ügyfél vagy a jogi képviselő részére, és a KVNY-ben feljegyzi ennek tényét és időpontját.
A letét megszüntetése esetén ezt külön nem kell jelezni a Magyar Országos Közjegyzői Kamarának, ugyanis a Magyar Ügyvédi Kamara a letét kiadásáról maga küld értesítést, és a Magyar Országos Közjegyzői Kamara ez alapján gondoskodik a VONY aktualizálásáról.
3.5. Házastársak egy okiratba foglalt közös végrendeletével kapcsolatos ügyintézésre vonatkozó speciális szabályok
A Ptk. 7:23. § (2) és (3) bekezdései meghatározzák a házastársak által az életközösség fennállása alatt készített, ugyanabba az okiratba foglalt írásbeli végrendelete érvényességének feltételeit, a 7:43. § pedig a közös végrendelet hatálytalanságára, illetve visszavonására vonatkozó szabályokat. Az ügyvéd személyes közreműködése során felelős azért, hogy a házastársak közös végintézkedése a Ptk. szerinti anyagi jogi rendelkezéseknek megfeleljen, annak módosítása, új végintézkedése, vagy éppen a végintézkedés - akár egyik házastárs által történő - visszavonása. Ugyanakkor jelen tájékoztatóban ezen anyagi jogi szabályok ismertetésétől eltekintünk, és az alábbiakban arra koncentrálunk, hogy bemutassuk, a Végrendeleti Szabályzat milyen szabályokat tartalmaz a téma kapcsán.
3.5.1. Közös végrendelet KVNY-be történő letétbe helyezése, illetve a letétbe helyezés tényének VONY-ba való feljegyzése
Amennyiben az ügyvéd a házastársak egy okiratba foglalt közös végrendeletének készítésére kap megbízást, a 2.1. pont szerinti tájékoztatási kötelezettsége mindkét házastárs irányában fennáll. A tájékoztatás tartalmára és a tájékoztatás megtörténtének igazolására a 2.1. pontban írtak irányadók, azzal a kiegészítéssel, hogy a tájékoztatásnak arra is indokolt kiterjednie, miszerint a közös végrendelet KVNY-be történő letétbe helyezésére, illetve a letétbe helyezés tényének VONY-ba való bejegyzésére mindkét házastárs vonatkozásában csak külön-külön kerülhet sor, tehát a nyilvántartásokban mindkét házastárs külön fog szerepelni, és külön-külön lesz személyükhöz kapcsolva a közös végrendelet. Ebből következik az a speciális szabály, hogy az ügyvédnek a tájékoztatás tudomásul vételére vonatkozó nyilatkozatot mindkét házastárstól külön-külön szükséges beszereznie. Ehhez hasonlóan a házastársaknak szintén külön-külön kell hozzá járulniuk az egy okiratba foglalt közös végintézkedés KVNY-be történő letétbe helyezéshez, illetve a letétbe helyezés tényének VONY-ba való bejegyzéséhez is. A közös végrendelet KVNY-be történő letétbe helyezése és a letétbe helyezés tényének VONY-ba való bejegyzése történhet a mindkét házastárs által megadott hozzájárulás alapján, de olyan helyzet is elképzelhető, hogy csak az egyik házastárs járul hozzá ezekhez.
Az ügyvéd a Magyar Ügyvédi Kamara előtti ügyintézés során a 3.1. és a 3.2. pontok megfelelő alkalmazásával köteles eljárni, de ekkor is irányadó, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara részére minden szükséges nyilatkozatot hozzájáruló házastársanként külön-külön kell szolgáltatnia. Ez azt jelenti, hogy az ügyvédnek az egy okiratba foglalt közös végrendeletet hozzájáruló házastársanként egy-egy példányban, külön-külön, két borítékban kell elhelyeznie, a borítékokat a hozzájáruló házastársak vonatkozásában külön-külön kell elkészíteni, aláírni, lebélyegezni és aláíratni, majd végül az így elkészült borítékokat és nyilvántartó lapokat kell benyújtania a Magyar Ügyvédi Kamarához. (Ha csak az egyik házastárs járul hozzá a letétbe helyezéshez és a bejegyzéshez, természetesen csak egy nyilvántartó lap, egy boríték készül.)
Fentiekhez hasonlóan a regisztrációs díjat is külön-külön, hozzájáruló házastársanként kell megfizetni (amennyiben mindkét házastárs megadja a hozzájárulást, összesen 2 x 10.000,- Ft = 20.000,- Ft regisztrációs díj fizetendő) a 3.1. pontban írtaknak megfelelő módon.
3.5.2. Házastársak egy okiratba foglalt új közös végrendelete
Amennyiben a házastársak a közös végrendeletük KVNY-be történő elhelyezését követően újabb közös végintézkedést kívánnak tenni, az újabb közös végrendelet is letétbe helyezhető a KVNY-be, illetve a letétbe helyezés ténye bejegyezhető a VONY-ba. Az ügyvédet ilyenkor a 2.2. pont és a 3.5.1. pont szerinti tájékoztatási kötelezettség terheli, és a 3.5.1. pontban írtaknak megfelelően jár el a szükséges hozzájárulások beszerzése, valamint a Magyar Ügyvédi Kamara előtti ügyintézés során. Az újabb végrendelet KVNY-be történő letétbe helyezése és a letétbe helyezés tényének VONY-ba való bejegyzése történhet a mindkét házastárs által megadott hozzájárulás alapján, de ebben az esetben is elképzelhető, hogy csak az egyik házastárs járul hozzá ezekhez.
A regisztrációs díjat is külön-külön, hozzájáruló házastársanként kell megfizetni (amennyiben mindkét házastárs megadja a hozzájárulást, összesen 2 x 10.000,- Ft = 20.000,- Ft regisztrációs díj fizetendő) a 3.1. pontban írtaknak megfelelő módon.
3.5.3. Házastársak egy okiratba foglalt közös végrendeletének módosítása
Amennyiben a házastársak a közös végrendelet KVNY-be történő elhelyezését követően a végrendeletet módosítani kívánják, az erre vonatkozó nyilatkozatokat tartalmazó okiratok is letétbe helyezhetők a KVNY-be, illetve a letétbe helyezés ténye bejegyezhető a VONY-ba.
A közös végrendelet közös módosítását tartalmazó okirat elkészítésére megbízással rendelkező ügyvédet ebben az esetben is a 2.2. pont és a 3.5.1. pont szerinti tájékoztatási kötelezettség terheli, és a 3.5.1. pontban írtaknak megfelelően jár el a szükséges hozzájárulások beszerzése, valamint a Magyar Ügyvédi Kamara előtti ügyintézés során. A végrendelet módosításának KVNY-be történő letétbe helyezése és a letétbe helyezés tényének VONY-ba való bejegyzése történhet a mindkét házastárs által megadott hozzájárulás alapján, de ebben az esetben is elképzelhető, hogy csak az egyik házastárs járul hozzá ezekhez.
A regisztrációs díjat is külön-külön, hozzájáruló házastársanként kell megfizetni (amennyiben mindkét házastárs megadja a hozzájárulást, összesen 2 x 10.000,- Ft = 20.000,- Ft regisztrációs díj fizetendő) a 3.1. pontban írtaknak megfelelő módon.
3.5.4. Házastársak egy okiratba foglalt közös végrendeletének visszavonása
A házastársaknak lehetőségük van arra, hogy korábban alkotott végrendeletüket visszavonják, és természetesen az erre vonatkozó nyilatkozatokat tartalmazó okiratok is letétbe helyezhetők a KVNY-be, illetve a letétbe helyezés ténye bejegyezhető a VONY-ba. A visszavonásra vonatkozó anyagi jogi szabályokat a Ptk. 7:41. §, illetve 7:43. § (3) és (4) bekezdései rögzítik. Ezen szabályokból kitűnik, hogy a közös végrendeletnek (vagy annak meghatározott rendelkezésének) a visszavonása a házastársak egyetértésével is megvalósulhat, de lehetőség van a közös végrendeletbe foglalt egyes rendelkezések tekintetében az egyoldalú visszavonásnak is.
Abban az esetben, ha a közös végrendeletnek (vagy annak meghatározott rendelkezésének) a visszavonásra a házastársak egyetértésével kerül sor, a visszavonást tartalmazó okirat elkészítésére megbízással rendelkező ügyvédet a 2.2. pont és a 3.5.1. pont szerinti tájékoztatási kötelezettség terheli, és a 3.5.1. pontban írtaknak megfelelően jár el a szükséges hozzájárulások beszerzése, valamint a Magyar Ügyvédi Kamara előtti ügyintézés során. A végrendeletnek (vagy annak meghatározott rendelkezésének) a visszavonásának KVNY-be történő letétbe helyezése és a letétbe helyezés tényének VONY-ba való bejegyzése tehát ilyenkor is a házastársak által külön-külön megadott hozzájárulás alapján lehetséges, és a regisztrációs díj megfizetésére is külön-külön, mindkét házastárs köteles, tehát összesen 2 x 10.000,- Ft = 20.000,- Ft regisztrációs díj fizetendő a 3.1. pontban írtaknak megfelelő módon.
Abban az esetben, ha csak az egyik házastárs vonná vissza egyoldalúan a közös végrendeletbe foglalt egyes rendelkezéseket, az ügyvédnek - amellett, hogy ezen visszavonás érvényességének Ptk. szerinti anyagi jogi feltételeit nyilvánvalóan vizsgálnia, ügyfelét pedig ezekről tájékoztatnia szükséges - értelemszerűen csak ezen házastárs tekintetében áll fenn a 2.2. pont szerinti tájékoztatási kötelezettsége, és a Magyar Ügyvédi Kamara előtti ügyintézés során is kizárólag ezen házastárs képviseletében jár el a 3.1. és a 3.2. pontokban írtaknak megfelelően. A regisztrációs díj fizetésére a 3.1. pontban írtak irányadók, és az természetesen csak a visszavonó nyilatkozatot tevő házastársat terheli.
3.5.5. Ügyvédi eljárás a korábban KVNY-be letétbe helyezett házastársi közös végrendeletének letétből való visszavétele (a letét megszüntetése) esetén
A 3.5.1. pontban kifejtettek szerint a házastársi közös végrendelet KVNY-be történő letétbe helyezésére, illetve a letétbe helyezés tényének VONY-ba való bejegyzésére mindkét házastárs vonatkozásában csak külön-külön kerülhet sor, tehát a nyilvántartásokban mindkét házastárs külön szerepel, és külön-külön kapcsolható személyükhöz a közös végrendelet. Ebből kifolyólag a házastársak rendelkezhetnek közösen a letét megszüntetéséről, ugyanakkor nincs akadálya annak sem, hogy külön-külön kérjék azt, sőt a Végrendeleti Szabályzat 3/A.4. pontja szerint, ha a közös végrendeletet tevő ügyfelek valamelyike meghal, a közös végrendelet saját példánya letétbe helyezésének a megszüntetéséről a túlélő házastárs is rendelkezhet.
Amennyiben a letét megszüntetésére vonatkozó kérelem közös, az eljáró ügyvédnek a 2.3. pont szerinti tájékoztatást mindkét házastárs részére meg kell adnia, míg egyoldalú kérelem esetén a tájékoztatási kötelezettség értelemszerűen csak a kérelmező házastárs irányába áll fenn. A Magyar Ügyvédi Kamara előtti ügyintézésre a 3.4. pontban írtak irányadók, de a formanyomtatvány némileg eltérő , a regisztrációs díjat pedig kérelmezőnként szükséges megfizetni.
A közös végrendeletet tevő ügyfelek valamelyikének halála esetén a túlélő házastársnak a halál tényét halotti anyakönyvi kivonattal szükséges igazolnia az eljáró ügyvéd előtt, illetve a halotti anyakönyvi kivonatot a kérelemhez is mellékelni szükséges.