Mikor fordulhatunk ügyvédhez?

 

A jogi vonatkozású ügyek tárháza végtelen, kimeríthetetlen. Csak néhány példa: közlekedési baleset részesei voltunk, büntetőeljárást indítottak velünk szemben, nem fizet a biztosító, céget alapítanánk vagy szüntetnénk meg, lakást bérelnénk vagy vásárolnánk, elénk tettek egy fontos és bonyolultnak tűnő szerződést, hagyatéki ügyben vagyunk érintettek (végrendelkeznénk vagy örökölnénk), bepereltek minket, vagy mi perelnénk – a felsorolás vég nélkül folytatható lenne.

 

Tulajdonképpen bármikor ügyvédhez fordulhatunk, ha akár magánszemélyként, akár jogi személy (gazdasági társaság, civil szervezet vagy egyéb szervezet) képviseletében vagy tagjaként eljárva jogi vonatkozású kérdésünk merül fel, bizonyos esetekben pedig ez elkerülhetetlen. Elképzelhető, hogy szeretnénk valamely jogunkat érvényesíteni, ahogy az is, hogy velünk szemben lépnek fel olyan igénnyel, amit vitatunk, de az is ugyanilyen gyakori, hogy megegyezéshez, szerződéskötéshez szükséges az ügyvédi segítség annak érdekében, hogy a megegyezés „jogilag is rendben legyen”. Sokszor csak tanácsra van szükségünk egy olyan kérdésben, amit magunk nem látunk át azért, mert laikusként nem tudunk eligazodni a jog útvesztőiben, vagy azért, mert érintettként nem látjuk kellően objektíven, pártatlanul a saját ügyünket.

 

Az ügyvédi feladat az ügyek sokfélesége mellett is változatlan: professzionális jogi szaktudással segíteni az eligazodást, tanáccsal, okiratszerkesztéssel, képviselettel, illetve egyéb, a törvény által az ügyvédre ruházott jogkörökkel közreműködni a hatékony jogérvényesítésben. Ahogy az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Ügyvédi törvény) megfogalmazza: „Az ügyvédi hivatás – jogi szakértelemmel, törvényes eszközökkel és módon, a közhatalmi szervektől függetlenül – az ügyfél jogai és jogos érdekei érvényesítésének, kötelezettségei teljesítésének elősegítésére, az ellenérdekű felek közötti jogvita – lehetőség szerinti – megegyezéssel történő lezárására irányuló tevékenység, amely tevékenység magában foglalja az igazságszolgáltatásban való közreműködést.” [1. § (1) bekezdés].

 

Az ügyvédi tevékenységek

 

A szóba jöhető ügyvédi feladatokat felsorolni szinte lehetetlen. Az Ügyvédi törvény [2. § (1) bekezdés] az ügyvédi tevékenységeket a következő kategóriákban határozza meg:

• a jogi képviselet ellátása

• büntetőeljárásban védelem ellátása

• jogi tanácsadás

• okiratszerkesztés

• okirat ellenjegyzése

• a fentiekkel összefüggésben keletkezett okiratok elektronikus okirati formába történő alakítása

• a fentiekkel összefüggő letétkezelés

​

A kiegészítő ügyvédi tevékenységek

 

A fentiek szerinti „klasszikus” ügyvédi szerep mellett az Ügyvédi törvény [3. § (1) bek.] lehetőséget ad rá, hogy az ügyvéd kiegészítő jelleggel a következő tevékenységeket is folytassa (ilyenkor az ügyvéd e minőségében, de az adott tevékenységre irányadó jogszabályokban meghatározottak szerint járhat el, bizonyos, az Ügyvédi törvényben meghatározott korlátozásokkal):

• szabadalmi ügyvivői tevékenység,

• adótanácsadás,

• társadalombiztosítási tanácsadás,

• biztosítási tanácsadás,

• munkaügyi tanácsadás,

• bírósági, hatósági, illetve más közhatalmi eljáráson kívüli képviselet ellátása,

• pénzügyi és egyéb üzletviteli tanácsadás,

• felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenység,

• bizalmi vagyonkezelési tevékenység,

• ingatlanközvetítői tevékenység,

• társasházi közös képviselői tevékenység,

• nem az ügyvédi tevékenység gyakorlója által készített papíralapú dokumentum elektronikus okirati formába alakítása, valamint

• közvetítői eljárásban és büntetőügyekben folytatott közvetítői tevékenység.

 

Ami a „klasszikus” ügyvédi tevékenységet illeti: lehet szó büntetőügyről vagy bármilyen (polgári, gazdasági, munkaügyi, közigazgatási jellegű) peres, esetleg peren kívüli képviseletről is, mint amilyen egy végrehajtási, csőd- vagy felszámolási eljárás. Ugyanakkor az ügyvédi közreműködés nem feltétlenül kötődik vitához: számos olyan bíróság vagy hatóság előtti eljárásban lehetséges vagy kifejezetten kötelező az ügyvédi jogi képviselet, amelyek valamilyen bejelentéshez, engedélyezéshez, regisztráláshoz, bejegyzéshez szükségesek (ilyen például az ingatlanügyletekhez kapcsolódó földhivatali eljárás, a cégeljárás, vagy az adóhatóság, TB-szerv, illetve a kormányhivatalok előtti ügyintézés). Más esetekben még bírósági, hatósági vonatkozása sincs az ügynek, mégis indokolt az ügyvédi segítség: ilyenek a szerződéses kapcsolatok (köztük a gazdasági életben előforduló, sokszor különösen bonyolult jogügyletek, vagy éppen a szerzői jogi kérdések), de a végrendelkezés területe is. Számos esetben képviseletre nem is kerül sor, mert az ügyvéd kizárólag tanácsot ad, illetve okiratot szerkeszt.

 

Kötelező jogi képviselet

 

Van, amikor az ügyvédi jogi képviselet nemcsak lehetőség, hanem kötelező, mert a jogszabály így rendelkezik.

 

Több ilyen előírás vonatkozik a büntetőeljárásra (például ha a bűncselekményre a Büntető Törvénykönyv öt évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztés büntetés kiszabását rendeli), illetve bizonyos típusú polgári perekre, vagy polgári perekben bizonyos bíróságok, például a törvényszékek, ítélőtáblák vagy a Kúria előtti eljárásra.

 

Nem kötelező jogi képviselet

 

Más ügyekben az ügyvédi jogi képviselet, illetve közreműködés nem kötelező ugyan, de jó eszköz a tisztánlátáshoz és a hatékonyabb igényérvényesítéshez. Ilyen például egy szerződés megkötése (például bérleti szerződés, ajándékozás, kölcsönszerződés), amikor fontos szempontjai vannak mindkét félnek, az ügyvéd pedig ezeket megfelelően szerződésbe tudja foglalni, a kellően pontos és odaillő jogi szakkifejezéseket, fordulatokat alkalmazza, melyek a jogszabálynak is megfelelnek. Egy így elkészített szerződés egyértelmű lesz, így egy esetleges vita esetén biztos viszonyítási alapként tekinthetünk rá. Más területről példát hozva: előfordulhat, hogy a megrendelő nem fizet egy adott szolgáltatásért, ilyenkor az ügyvéd a követelés érvényesítésében tud segítséget nyújtani, tanácsot adni, de fordított eset is elképzelhető, amikor valakitől alaptalanul követelnek valamilyen kifizetést. Említhetjük a végrendelkezést is, amikor az ügyvéd nemcsak azt tudja garantálni, hogy a végrendelet teljeskörű legyen, de azt is, hogy a jogszabálynak alaki és tartalmi szempontból egyaránt megfeleljen, sőt még az iránt is el tud járni, hogy a végrendelet biztonságos helyre letétbe helyezésre kerüljön, és így később a hagyatéki eljárásban mindenképpen megtalálják. A példák szinte a végtelenségig folytathatók lennének.

 

Az ügyvéd szerepe

 

Bármilyen ügyről legyen is szó, az ügyvédi közreműködésnek kettős szerepe van: egyrészt az adott ügyfél (ügyfelek) érdekeinek professzionális képviselete, másrészt a jogszerűség biztosítása. Egy példán keresztül szemléltetve: amikor az ügyvéd egy lakásvásárlás kapcsán ellenjegyzi a szerződést, akkor közel sem annyi a szerepe, hogy az őt kiválasztó szerződő fél (legtöbb esetben a vevő) érdekeit képviselje, hanem törvényi kötelezettsége alapján azért is felelősséggel tartozik, hogy a szerződés megfeleljen a jogszabálynak, ez pedig a másik szerződő fél (példánkban az eladó) jogainak érvényesülését is garantálja. Az ügyvédet a jogszabályok és a jogszerű eljárás követelménye minden esetben kötik, és a jogszerűség keretei között kell megtalálnia a leghatékonyabb érdekképviselet módját. Ezért is mondja ki az Ügyvédi törvény, hogy az ügyvédnek tevékenységét lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia [1. § (3) bekezdés], az nem irányulhat jogszabály megkerülésére, jogszabályba ütköző célra, vagy ilyen jogügyletben való közreműködésre [1. § (5) bekezdés].

 

Míg tehát bizonyos ügyekben mindenképpen ügyvédhez kell fordulnunk, más esetekben ez jogaink hatékony és jogszerű érvényesítésének garanciája lehet. Az ügyvédi közreműködés alapja az ügyféllel kialakított bizalmi viszony, melynek garanciális eleme a titoktartás. Az ügyvéd a tudomására hozott bizalmas, másra nem tartozó információkat megőrizni köteles, erre eskü is kötelezi. Professzionális jogi szolgáltatást (legyen szó akár tanácsadásról, akár okiratszerkesztésről, akár képviseletről) ilyen törvényi garanciák és nagyfokú személyesség, rugalmasság mellett kizárólag az ügyvéd tud biztosítani a jogkereső közönségnek.